Hajdu lászló
Emlékoldal.
2017,május .24 én
Égi mezőre eltávozott.


" Van egy dal, csak Rólad szól, Azt üzeni, nagyon hiányzol.
Ha hallod ezt a dallamot, Akkor csak Rád gondolok
. Leszáll az est, s a csillagok, Egyikben most Te ragyogsz.
Lelked bennem él tovább, Odafentről vigyázz rám.
Nem búcsúztál, csak itt hagytál, Most az égből figyelj rám.
Érted sír most a szívem, Gyere vissza, s csak álom lesz.
Egyszer talán újra látlak, Mindennap én visszavárlak.
Utolsó érintés, utolsó pillantás, Millió emlék, mit örökre itt hagytál.
Miért kellett, hogy így legyen?
Kérdezlek, s Te nem felelsz. Hol jársz, vajon merre vagy?
Szívemben mindig ott maradsz.
Most érted szól a hárfa Minden egyes dallama,
Viszi a szél tehozzád, Neked írtam, hallgasd hát!
"Tudod, mi a bánat, ülni egy csendes szobában, s, várni valakire
Aki többé már soha nem jöhet
Szeretni valakit, Aki nagyon szeretett Téged...
Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek,
Tiszta csillagos égboltra nézve
Csillagba bújtatott angyalként ŐT keresve

Megpihen a dolgos jó apai szív
áldás és hála övezi e sírt,
Szerető férj voltál drága édesapa
Bánatos családodnak most az őrangyala


Búcsúzik a nyár
Lassan elparázslik köröttünk a forró nyarak lángja,
s mi félve lépünk bele az őszi hervadásba,
mert tudjuk, hogy az őszi köd, s a pergő levelek,
felszakítják bennünk a régi sebeket.
Hisz mindenkinek van olyan, kiért halkan könnyezik,
mikor a sápadt őszi fényben a nevét kiejtik,
s mikor elhalványult, szép arcára, színeket ragyog
egy fel-feltörő érzés, mely a szívben nyittatott.
Mindenkinek fáj, hogy lassan elköszön a nyár,
s hogy a lombtalan fák ágaira dérezüst szitál,
hiszen a fák is úgy siratják a sok sárgult levelet,
mint ahogy mi siratjuk eltávozott szeretetteinket.
vers:Kun Magdolna

Megsiratom múltam,
s mind-mind azokat,
kiknek csillagok mutatják a végtelen utat,
s kik fentről vigyáznak, és fentről szeretnek,
tudatván, az érzés sosem halhat meg.
Mert bármily messze jár is szeretteink lépte,
nem emelhet gátat az érzések elébe,
hisz az érzés nem más, mint lelkünk ékszere,
mely ideát is, odaát is könnybe van rejtve.
/Kun Magdolna - Könnybe rejtve/
|